2015. szeptember 4., péntek

Kényszerleszállás 6.


Régen elfelejtette a táncot
csak lábai ropják gondtalanul
de fejben közben a ráncot
számolja a függönyön: hátha tanul.

Magáról már nem gondolkodik
hiszen nincs is itt a teremben
csak valahol mélyen az emlékekben
él még egy szó, de talán hazudik.




Megjegyzés: A Kényszerleszállás egy 14 versből álló ciklusom, melynek gyökerei még ezév február–márciusára nyúlnak vissza: a külön-külön feltöltött verseket tehát érdemes együtt is újra olvasni majd.

Nincsenek megjegyzések: