2019. január 14., hétfő

Hontalanok himnusza

engedj megpihennem
adj nyugalmat bőven
áldd meg bujdosásomat
vagy elhagyott otthonomat
visszatérnem nincs hova
megérkezni nem tudok
csak végtelen idegen
falak között osonok


ennyi volna hát az út?
adj nekünk béke-koszorút
ha élve nem láthatom a hont
a te békédben adj otthont
térdem megrogy lépteim
kínoznak és lankadok
de kérlek és áldalak
mind amíg meghalok


2018. október 15., hétfő

világtalanság


az alagút és a zötyögés
ami nem vezet sehová
a felemelkedés és a leborulás
ami mind ugyanoda visz
eleven húsba hasító sötét
ha kívül keresem a világosságot
porban vagy lebegésben
sorsban vagy reménységben


2018. október 13., szombat

felfedezés



ajtókat és ablakokat
kitámasztani vagy beszögelni
székestől hátradőlni
padlómintára vért freccsenteni
színeket és alakokat



2018. október 12., péntek

garancia


elhagyott
mit vétettem
háborgassatok
én pedig átkozom
majd a tétlenséget
botladozva
mint sánta kutya
ordítva rohanva
mint rebellis
meghatott
lopás és hangjáték
bányamocsok a felszínen
harangkongás – álomhivogatás


2018. október 9., kedd

hánykolódik


bátorság
nincs mélység
csend nélkül
engedj
szabadon
megérezni
magasság
újra lenn
visszanéz
hátha felfelé
újra nem
kell félni


2018. október 8., hétfő

egyik pillanat



az ajtót csak
később csaptad be
de már kiléptél
rajta – kezed nyúl utána
a mondatot még
idebent elmondtad
utolsó hangjai mégis
a folyosón visszhangoznak
bennem talán majd holnap



2018. szeptember 29., szombat

lábnyomok


erre ment
visszajött
lefordult
megszökött
belépett
felugrott
meghátrált
lebukott
egyedül
párosan
féllábbal
sárosan