2015. szeptember 12., szombat

Kényszerleszállás 14.


Sietve emeled fel fejemet
hogy te is lásd, ami itt van
majd megnyugtatod lelkemet
hogy ez nem a valóság: álomban

vagyunk együtt – ha jó
s az a másik kép a valódi
csak az elme azt nem érti,
melyik részlet hová való...



Megjegyzés: A Kényszerleszállás egy 14 versből álló ciklusom, melynek gyökerei még ezév február–márciusára nyúlnak vissza: a külön-külön feltöltött verseket tehát érdemes együtt is újra olvasni majd.

Nincsenek megjegyzések: