Egyre
magasabbra repülnénk
szebbnek
látni a tájat
egyre
nyugodtabban ülnénk
elfelejtve
minden vágyat.
S ha
mégis zuhanunk
nem
félünk, nem remélünk
egymásra
hagyjuk mindenünk
mert
gondolkodni sem tudunk.
Megjegyzés:
A Kényszerleszállás egy 14 versből álló ciklusom, melynek
gyökerei még ezév február–márciusára nyúlnak vissza: a
külön-külön feltöltött verseket tehát érdemes együtt is újra
olvasni majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése