2015. szeptember 10., csütörtök

Kényszerleszállás 12.


Lobbantsuk lángra együtt
a búzamezőt egy percre
elég egy érintés ha együtt
tudunk rálépni a kertre.

Csak valahogy meg ne inogjak
utolsó percre hagyva a döntést
nehogy végül azt a hegyes kést
magamba döfjem, s vigyorogjak...


Megjegyzés: A Kényszerleszállás egy 14 versből álló ciklusom, melynek gyökerei még ezév február–márciusára nyúlnak vissza: a külön-külön feltöltött verseket tehát érdemes együtt is újra olvasni majd.

Nincsenek megjegyzések: