Avagy átmeneti búcsúzás
Kedves Olvasóim!
A tegnapi vers volt a 100. augusztus 11. óta. Ezzel most befejezem ezt a sorozatot. Már kb. 20-22 verssel (és nappal) ezelőtt megérett bennem a gondolat, hogy abba kell most hagynom, de mindenképp el szerettem volna érni a százas számot. Az elmúlt hetekben elfáradtam kicsit, egyre nehezebb volt valami használható verset írni. A mennyiség egyértelműen a minőség rovására ment. Korábban is észlelhető volt némi ingadozás, de itt a végén egyre több gyenge (vagy legalább is szerintem gyengébb) versre egyre kevesebb igazán jó alkotás jutott, s ez már zavart.
Természetesen az a szándékom, hogy lehetőség szerint naponta időt szánjak versírásra, továbbra is megmarad, csak nem mindenáron, illetve valószínűleg most tartok egy kis szünetet. Azért időnként biztosan jelentkezem majd újabb művekkel, szóval érdemes néha benézni. Addig is kívánok mindenkinek minden jót, én élveztem ezt az elmúlt bő három hónapot, s remélem ki-ki talált magának való, s hosszabb távon is elraktározásra érdemes verset a blogomon.
Sziasztok!
