2015. szeptember 22., kedd

Elveszett zsoltár


Egy:      Mondatról mondatra
            alakul bennem a lélek.
Kettő:   Szabadulást, igazságot
            győzelmet remélek.
Három:  Távoli jövőben, végtelen
            holnapban nem bízom.
Négy:    Amit ma találok a porban
            gondolatban attól hízom.
Öt:        Fakadj dalra, dúdolj nekem
            magadnak is énekelj este.
Hat:      Hallgatom, visszaadom ismét
            s így lesz tisztára festve.
Hét:      Magamról már rég nem tudok
            elfelejtek minden egyénit.
Nyolc:   Ha még hazudok, vagy kérdezek
            valójában elfedek valami régit.
Kilenc: Fájt tegnap arra gondolnom
            hogy fáj neked amit adok.
Tíz:       Beleremegtem, görcsbe rándultam
            s éreztem, nem jó, hogy tudok.
Tizenegy: S reggel sem változik a vágyam
            még mindig adni szeretnék.
Tizenkettő: Csak annyi maradt meg belőlem
            épp amennyiről le is mondanék.
Tizenhárom: Egyik nap, másik nap: hetek –
            tudom, hogy változik, de nem érzem.
Tizennégy: Mikor lesz világos, kézzelfogható
            az új létező, az új személyem?
Tizenöt: Holnapról holnapra jönnek a fejemben
            a tegnapi bűnök megbánásai.
Tizenhat: S ha nem tagadnám le
            jönnének azok gyógyításai.

Nincsenek megjegyzések: