Sokkal többet...

Sokkal többet éltem
titkos szobákban
mint világos városok
lakói közt a nyárban

Sokkal többet kértem
másolt szavakkal
mint amennyit reméltem
kapni ócska dalokkal

Sokkal többet érkeztem
pontosan épp oda
ahová nem indultam
s nem is mentem soha

Sokkal többet néztem
keretbe zárt képeket
miket elfelejtett házak
falán a nép nézeget

Sokkal többet mostam
foltokat a lelkemről
mint letagadott sikerek
árnyékát testemről

Sokkal többet másoltam
hangról hangra dalokat
mint tisztuló mondatok
közé elbújt szavakat

Mindenhol

Friss zene, az imént fejeztem be:

https://soundcloud.com/szuromi-tam-s/mindenhol

Asszociációk

VÁGYAK AZ ASZTALON

        Papírgalacsin
            ismeretlen
              szavakkal

TÖRTÉNELEMLECKE

        Mondd mikor voltam
            utoljára
              független

KÖNYVET OLVASOK

        Polcomon használt
            betűk tára
              sorjázik

TÉRKÉPEK A FALON

        Ismert és rejtett
            helyei a
              világnak

RUHÁSSZEKRÉNY

        Lehetőségek
            vállfáimra
              akasztva

SZÓTÁR

        Megismerés és
            kincseimnek
              tárháza

BÁTORSÁG

        Nem is ismerek
            senkit aki
              rettegne

MAGYAR NYELV

        Összetett elménk
            képmásának
              rendszere

MOTIVÁCIÓ

        Haladni akar
            egy szebb és jobb
              jövőbe

Este és reggel

Friss zene érkezett, ezúttal egy instrumentális szám.

https://soundcloud.com/szuromi-tam-s/este-es-reggel

Esti vázlat

Holnapok is csak
egyre tisztábbak lesznek
ha nem maradok végig
egyedül a világon
falom én a szavakat
hátha vissza tudok belőlük
adni valamit, hogy
te is értsd, ha akarod
csak nekem maradnak
a madarak, hogy mutassák
az utat vagy a jövőt
vagy halottakat vigyenek
át a túlsó oldalra
amit még senki sem ismerhet
igazán, de mindannyian reméljük
hogy valami van

Mondd meg nekem, hogy miért
van tisztulás vagy miért
van fertőzöttség és honnan
jön még a remény vagy
reménytelenség
és az elkeseredés vagy
az elégedettség

Május

Az alábbi zenét eredetileg instrumentális számnak szántam, de tegnap este. íme ez lett belőle:

https://soundcloud.com/szuromi-tam-s/majus

Verspárok I.

Néhány héttel ezelőtt találtam egy verset, ami akkor nagyon megfogott. Alább az is olvasható lesz. Illetve egy olyan vers, amit ez ihletett és ilyen módon párjaként tekintek rá.

Nádasdy Ádám

AZ IRODA FALÁRA

Egyedül voltam, józanul, mikor

a nap úgy besütött, az iroda falára

betegágyat vetített. Bejöttem. Vasárnap,

üres az iroda. Hallom a nagymamámat:

lázas a gyerek. Hőmérőt is hozott.

Jövés-menés, középen egyedül vagyok.

Forró a fal a napfénytől, az irodát

beragyogja a láz. Így nem lehet

társat találni, majd a nagypapával,

megyünk a hídon át, de nehogy lázasan.

A napsütötte üres irodában

fölmegy a lázam, aztán zuhanás:

hűlt ágy, hűlt hely, hűlt iroda.

Az tetszik ebben a versben, ahogyan folyamatosan váltogatja a két élményt a sorokban: az irodai pillanatot, amiről a versbeli beszélőben egy gyermekkori emlék merül fel, s magát e gyerekkori emléket. ráadásul a két sík egymásba fonódik: oda-vissza is hat.

Eltelt ugyan néhány hét, de végül megihletett. S persze az én versem sokban különbözik, de talán tetszeni fog:

A PADON

Tömeg vesz körül, átlagos

hétköznap ez: emberek

mégis egyedül vagyok. Ott

a parkban talán most

is vár valaki. Vagy csak

az emlék játszik velem

mint fénnyel a vízcsepp.

Hangzavar töri meg a

bennem lakó csendet: emberek

a tömegben. Hányan is

vesznek körül? Én egyedül

vagyok, s várok valakit aki

ma jön, vagy valaha jött,

vagy engem várt egyszer –

már nem is emlékszem.

Hányan vannak itt? Körülnézek.

Öt ember. Borzasztó tömeg.

Egy én vagyok, egy a tükörképem,

egy akit várok, s egy aki vár

        vagy akit csak képzelek.

Struktúrák

Senkit nem a titkok
s nem is a rejtett vágyak
        csak a holnap vezérel
Senkit nem a foltok
s nem is a halott tájak
        csak az elmúlt terel el

Senkit nem a lámpák
s nem is a kirakatok
        csak a hang borzaszt el
Senkit nem a sánták
s nem is a beteg tagok
        csak bensőnk riaszt el

Senkit nem a remény
s nem is a fojtott tervek
        csak a perc hajt előre
Senkiben nem a hideg fény
s nem is a hullott levelek
        csak a hit kap erőre

Árnyék az aszfalton

Bátortalanná váltak
csak magukért tudtak félni
mert nem gyerekek
csak elveszett és
múltba visszadobott felnőttek
s nem bölcs öregek
csak megfáradt és
időbe áztatott gyerekek

Mosolyokba oltott
borzongásban állok
az ablak előtt, mert
várom, hogy jön valaki
lesem az utcát, hogy
ne szalasszam el, ha érkezik

Botlásait is szívesen
látnám, csak lássam
mert nem a végtelenség
de a megtalált és
letagadott visszaérkezés
és nem a határozatlanság
csak a visszatartott és
hazugságba zárt távozás

Megtisztul

Elérhető egy friss dal az alábbi linken. Remélem, hogy másoknak is tetszeni fog.

https://soundcloud.com/szuromi-tam-s/megtisztul

Naplómba írok

Megtagadott magányt szereztem
semmibe fojtott létezést szerettem
egyiket érted – másikat értem

Felfedezett hiányt kerestem
gödörben ázó remény a keresztem
egyiket korán – másikat későn

Szétrepedő világ a mérték
távolba zárt láng az érték
egyikből fények – másikból árnyak

Megremegő hitet találtam
felrepülő halált zabáltam
egyiknek csöndet – másiknak hangot

Mikor a jóról ábrándozik

Álmodozásaid messzire űznek
távol a léttől távol a mától
fényszakadásaid semmibe néznek
bárhol látod kábultságból
        mind ami voltál

Léttagadásodat semmi se menti
átkod csak most csap rád vissza
Látogatásaid jobb kinevetni
várnod mindig azt ami tiszta
        végzeted ennyi

Arcod előtt már tűz se loboghat
senki sem őrzi senki sem oltja
Szívtelenekben csak ma ragyoghat
árnyad fénye lelked foltja
        mit letagadnál

Végül a fényben mossuk az arcunk
egyszer szebb lesz majd ami volt
Szégyeneinket messzire dobnunk
volna de jó, mert felszabadult
        lenne a lélek

Találkozások

Ma is meg tudok mutatni egy minimalista hangszerelésű dalt:

https://soundcloud.com/szuromi-tam-s/talalkozasok