Napsütésbe menekült az ősz
hogy meg ne fázzon
színeit megtartotta
de a szeleket visszafordította
Egyik csak fénybe bújt talány
másik viszont ártatlan hiány
de nem nekem fog fájni
csak a következő nyárnak.
Átkokat szór az ég felé
egy magányos villanyoszlop
nyújtózna még de csak nem éri el
a felette elhúzó felhőket, de nem tűri el
A parton egy horgász vár saját magára
csak hazudja, de már rég nem a kapásra
mindent átjár valami furcsa zavar
amit magával hozott ez az új szél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése