2016. október 18., kedd
Párvers (harag nélkül)
Tele van az éjjel
magasabb sem lehet
megnyeri, kiirtja
ami benned eleven
ez lesz a sorsod
és ez az enyém is
Megtöröm szeszéllyel
a végtelen teret
elrejti, kibírja
ami sajog lelkeden
így lesz a korod
végül az enyém is
Feledem a hajnalt
hátha nem érint meg
kiforgat, megemel
s visszaadja ami volt
nem hozza a jövőd
de az enyémet se
Keresem az új dalt
talán megérinthet
elválaszt, megnevel
s felemészti ami holt
nem öli az erőd
de az enyémet se.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése