2016. augusztus 23., kedd

Utolsó este


Ezt vártam, ezt a napsütést
az sem zavarhat most
hogy épp a szemembe süt
nem sok idő már úgysem
utolsó napsugarai ezek
a mai napnak és én is
itt hagyom ezt a helyet
s holnap ezt a várost is

Minden változásban van
semmi nem zavarhatja
meg azt a biztonságot
amit a jelen és a jelenlét
adhat nekem és a világnak

Szembe sütő napfény
még ezüstös fényhíd a
Dunán, mely lassú
színváltásban lesz vörös
mint maga a nap képe
előttünk eltávozóban.
Mi pedig maradunk,
de megyünk is mert
semmi nem állhat
a végtelenségig egy helyen
lassanként indulni kell,
továbblépni vagy visszatérni
valami megszokotthoz, biztoshoz.

Nincsenek megjegyzések: