Ha egy hajón utazhatnék
végig a nyáron, fel majd
vissza az öreg Dunán
Én is így könyökölnék
a korláton ráérősen
amíg a matrózok serényen
dolgoznak a kikötéskor
hogy partra szállhassunk
ebben az ismeretlen külföldi
városban, ahová érkeztünk
s ahol a vízről alig látni
a házakat, csak néhány
embert, akik a parkban
sétálnak, üldögélnek vagy
épp talán verset írnak.
Kiszállók, beszállók, új utasok
idegenek, ismerősök, turisták
S a túlparton a lemenő nap
Aztán csak várjuk a percet
amikor továbbindulunk,
a pincérek hozzák a következő
fogást, nem érdekel, hogy odakint
mi van, hogy ebben a városban
épp ki mit eszik vacsorára
sem a hídon közeledők
vagy az hogy hova mennek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése