2018. augusztus 11., szombat

Dunai reggel


A vízben áztatom
    ébredező lábam
    a reggeli napfény
    nem perzsel, simogat
Egyedül vagyok
    de ez nem magány
    csend nyugalom
    felfrissülés
Ha valami bánt vagy
    belém hasít, itt
    nem számít: reggel
    van, bármi lehet még
Fürdőnadrágomból és
    hajamból víz csorog
    száradok, sétálok
    a tegnapra gondolok
és nem érdekel
    hogy mit hozott
    mit mondott vagy
    mivel mennyit ártott.


Nincsenek megjegyzések: