2015. október 19., hétfő

Odakint


Hiánytalan vagyok
de nem találom
egyetlen dobbanásban
sem a bezártságot
és nem érem el
egyetlen kopogásban
sem a magányba oltott
felszabadíthatóságot.
Akkor miért induljak
s hová lépjen bennem
a láthatatlan érdem
a felfedezhetetlen
de megtagadható
isten-értelem?
S ahonnan visszanézek
csak egy út van
morzsák mutatnák
ha látnám, amit
magamból potyogtattam
végig amíg jöttem.
S mégis egész valómban
állok most a fényben
mutatnám, amim van
de megállít egy szem
hogy letegyem a múltam
minden darabját
s ami marad ezután
talán abban vagyok magam.

Nincsenek megjegyzések: